Ahhoz, hogy az emberi belső fényessé váljon, hosszú utat tesz meg az ember. Sok negatív tapasztalat tanítja, sok hozzátartozó ismerős tükrözi személyiségét, aminek mondanivalóját ha meg akarja tudni, az önismeret ösvényén, útján kell haladnia. A felismerések után a berögzött, negatív személyiség jegyeket át kell változtatnia pozitívvá. Hosszú, nehéz,sokak által elhagyott út ez.
Eredményeként a fény megerősödik az emberben, és ami bent megjelenik, kint is sugározni fog. A varázslat, a fény uralása, a mágikus erő birtoklása.
A
modern mágia fogalom a görög „magosz” szóból ered, amely a keletről
származó ( perzsa, babiloni, egyiptomi) papok és látnokok megnevezésére
szolgált. Így például a görög Máté Evangéliumában a betlehemi csillagot
követő, keletről jött bölcseket „varázslóként” kell értelmezni, akik,
tevékenységükkel szoros összhangban az égi, természetfeletti erővel
álltak összeköttetésben. Annak ellenére, hogy a mágiával kapcsolatban
általában az ókori egyiptomi vallást említjük meg, maguknak, az
egyiptomiaknak nem volt a mágiáról, mint olyanról fogalmuk, és valójában
nem létezik olyan szó a hieroglifák nyelvében, amelyet a „vallás”
szóval fordíthatnánk le. „ Egyiptomi szemszögből nézve” , nem létezik
olyan dolog, mint vallás, csak a HEKA létezett. Ennek magyar megfelelője
a „ MÁGIKUS ERŐ”.
A
mágia titkos tudománya és gyakorlása, ha valaki képes arra, hogy
megértse a HEKÁT, összhangba kerüljön vele, aztán adott helyzetben
aktiválni tudja. Ebből következik tehát, hogy a belső fejlődés ösvénye
az előfeltétele annak, hogy képessé váljon valaki a varázserő
irányítására…Így a varázsló olyan személy, aki ( legyen férfi, vagy nő)
megtisztította magát arra, hogy a Hekát közvetítse.
Az
ókori Egyiptomban előfeltétele annak, hogy valaki magasabb hivatalt
viselhesse az volt, hogy az illető a HEKA birtokában legyen, vagyis
birtokolja a mágikus erőt. Az összes államügyet, amely a királyi
rendeletek, írások, leltárak, törvények kezelését jelentette, a mágia
útján intézték. Ahhoz, hogy valaki képes legyen a mágiát működésbe
hozni, megszentelt légkörre, megszentelt szavakra, jelekre és rituálékra
volt szükség. A varázsló, olyan ember aki a mágia legfelsőbb fokában
kellett, hogy jártas legyen, a fáraó udvarának nélkülözhetetlen kelléke
volt. A fáraók korában, a neofita képzése és beavatása egy, a
templomhoz csatolt speciális „ iskolában” folyt. Ezeket az iskolákat, az
„Élet Házának” nevezték. Itt rendkívül szigorú oktatás folyt. Csak
kevesen váltak beavatottá, és ezek a különleges férfiak és nők
képességeik és tudásuk jutalmaként, abban részesültek, hogy
varázsolhattak. Ezeket a beavatottakat az „ ÉLET HÁZÁNAK ÍRNOKAKÉNT”
ismerték. Ez a cím a mágikus erő legmagasabb fokozatával ruházta fel
őket.
Ma, az Élet Házának Írnokai kevesen vannak. A lehetőség adott az embernek, hogy Varázslóvá váljon, élete varázslójává. Az út már más képet mutat, de semmivel sem könnyebb, mint az ókorban.
THOT isten volt az ilyen mágia
tulajdonképpeni atyja. Ezért Thotot a „ Szavak Erejének Mestere” , Thot „
A Varázslat Legnagyobbja” , Thot „ Az Isteni Szó Mestere” , Thot a „
Varázsló” ,elnevezésekkel illették. Így ezeket a címeket mind magába
foglalja a híres jelző: „ Thot a Háromszor Legnagyobb” . Olyan nagy volt
Thot ama képessége, hogy a mágikus erővel bíró szavakat átadja, hogy ő
viselte az egyiptomi panteonban a legmagasabb hivatalt: AZ ISTENEK
BÍRÓJA címet. Az istenek hírvivője is volt, és rábízták „Ozirisz Írnoka”
címet is. Tehát ő volt Ozirisz varázslója. Thotról úgy vélték, hogy az
igazságot mindenek elé helyezte. Azt is hitték, a mágia alkalmazásánál,
rendkívül fontos, hogy a kiejtett szavakat az igazság töltse be. Thot
becsületességéhez nem férhetett kétség. Thot volt a felelős az égi „
egymillió év hajójának” navigálásáért, és útvonaláért, amelyen a
legfelsőbb isten RÉ kísérete utazott az időn és téren át. Thot volt az,
aki a csillagok mozgása által meghatározott isteni idő mérője volt.
Ezekhez mind az igazságnak való teljes elkötelezettség szükségeltetett.
Így ő volt az igazság, a Heka, vagyis igazi mágia, mágikus igazság
letéteményese. A Heka szó az igazság jelentésében még ma is él
Egyiptomban.
A
szavak ereje, amikor egy bátor tettel, kihívással, bölcsességgel
párosul, a mágiának olyan fajtáját hozhatja létre, amely befogadó
értelemben, illetve pszichéjében egy erőteljes, és visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el.
Christian Jacq: A mágiát talán úgy határozhatnánk meg, mint az isteni és emberi szférákon átáramló alapvető energiát.
THOT SMARAGTÁBLÁJA
részlet
VII. Smaragdtábla
A hét Úr
Hallgasd szavam.
Nyisd ki elméd és
fogadd magadba bölcsességem.
Sötét az út melyen
most utad visz.
Számos omladék
fekszik rajta.
Keresd állandóan a
több bölcsességet.
Szerezd meg és
fény kíséri utadat.
Nyisd ki lelked a
kozmikusnak
és hagyd magadba
áramlani,
mintha egy volna
veled.
A fény örök és a
sötét elmenekül.
Keresd mindig a
fényt.
Tudd, hogy a fény
megtölti lényed,
a sötét így
nyomban eltűnik.
Nyisd ki a lelked
a fény testvéreinek.
Engedd őket
magadhoz és megtelsz fénnyel.
Emeld tekinteted a
kozmikus fény felé.
Szemed előtt a
fény lebegjen.
Csak a bölcsesség
fényének megszerzésével leszel
a végtelen céllal
egy.
Keresd az örök
egységet.
Célodban keresd
szakadatlan a fényt.
A fény véges és
végtelen egyben,
csak az emberi
éjszaka sötétíti el.
Emeld fel a
sötétség fátylát és egyesítsd a fényt.
Hallgasd szavam,
mely a fény és az élet hangján énekel.
Az űr mezőin a
fény uralkodik,
és mindent áthat
tüzeivel.
Keress, kutass a
sötétség fátylán keresztül;
valahol biztosan
találsz egy rést.
Elrejtve és az
ember által elfeledve;
a véges mélyén
találod a végtelent.
Elveszetten is
élénken
hat át mindent a
végtelen elme, mely a mindenségben él.
Az egész űrben
csupán egy bölcsesség létezik.
Bár megosztottnak
tűnik, de az egyben egységes.
Minden mi létező a
fényből származik.
És minden fény a
mindenségből.
Minden mi
teremtett a renden alapszik:
Törvény uralja az
űrt, melyben a végtelen lakozik.
Az egyensúlyból
származnak a ciklusok,
és harmóniában a
végtelen végéig tart idejük.
Tudd meg, hogy a
téridő messzeségében
a végtelen is
megváltozik.
Halld a bölcsesség
szavát.
Tudd, hogy a
mindenség örökkön át a mindenségből való.
Tudd, hogy idővel
a bölcsességet elnyerheted
és az úton még
több fényt találsz.
Igen, találd meg
az örökké távolodót,
a célt, mely
Napról Napra elillan előled.
Hosszú ideje már,
hogy
az Amenti
termeiben, én Thoth, a ciklusok urai előtt álltam.
Hatalmasak voltak
ők erejük fényében,
hatalmas volt
fölfedett bölcsességük
Először a
templomlakó vezetett hozzájuk. Azután
szabadon járhattam
hozzájuk akaratom szerint.
Gyakran mentem a
sötét úton az örökkön égő fény termébe.
A ciklusok
mestereitől sok olyan bölcsességet tanultam,
mely a fönti
ciklusokból származik.
Oly bölcsességek
ezek, melyek a mindenség végtelenjéből valók.
Sok kérdést
intéztem a ciklusok uraihoz.
Hatalmas volt a
bölcsesség mellyel válaszoltak.
Most adok a
bölcsességből, mely a végtelen
tüzéből pattan
elő.
Messze a sötétben
trónol a hét úr,
a felettünk lévő
ciklusokból jövő tudat egységei ők.
Az embert
ciklusában a végtelen tudáshoz
vezetik. Heten
vannak; erejük hatalmas.
Hangjuk rajtam
keresztül szól az emberekhez.
Időről időre
elébük álltam
hallva szavukat,
mely nem hangként
érkezett.
Egyszer azt
mondták:
„Akarsz-e
bölcsességet?
— Keresd a tűz
közepében.
Akarod-e a hatalom
tudását?
— Keresd a tűz
közepében.
Akarsz-e az lenni,
ki maga
a tűz közepe?
— Keresd hát saját
tüzedet.”
Sokszor beszéltek
hozzám,
tanítva nem e
világi bölcsességre,
megmutatva a
fényesség új
ösvényeit.
Tanították a fenti
törvényt,
hozzá gyakorlatot
adva.
Elmondták a
törvényt, a mindenség rendjét.
Szólt hozzám ismét
a hét:
„Az idő mögül
messziről érkeztünk,
elindultunk a
téridő mögül.
Igen, a végtelen
végéről jöttünk, amikor
még neked és
testvéreidnek
nem volt alakja.
Minket a mindenség rendje formált.
Nem olyanok
vagyunk mint az ember,
bár egykor emberi
alakban éltünk.
A nagy ürességből
kaptuk formánk a rend és a törvény által.
Mert tudd meg,
hogy aminek alakja van, a valóságban alaktalan,
és csak a szemeid
számára szilárd.”
És ismét szólt a
hét:
„Ó, Thoth, fény
fia, szabad a fényes
úton felfelé
haladnod.
Míg végül minden
egyesül.
A rend alapján
keletkezett formánk:
Három, Négy, Öt,
Hat, Hét, Nyolc, Kilenc.
Tudd meg, hogy
ezek a ciklusok számai,
melyekből mi az
emberekhez alászállunk.
És mindegyikünknek
egy kötelességet kell
végbevinni;
mindegyikünknek hatalma van az egyetlen erő felett.
Egyek vagyunk
ciklusaink lelkével.
Mi is célunk felé
tartunk.
Az emberi
képzeletet felülmúlva,
mely a végtelen
mindenségnél tovább terjed
az időben, mely
még nem is jött el.
Mindnyájan egyek
leszünk a még nagyobbal,
mely a mindenség.
Idő és tér csak
egyre körbe jár.
Ismerd meg
törvényük és szabad leszel.
Igen, légy szabad,
hogy a ciklusok közt legyen mozgástered,
és elhaladhass a
kapuban lakozó őrök előtt.”
Aztán hozzám
beszélt a Kilenc:
„Korszakról-korszakra
léteztem, nem ismerve az életet
és nem ismerve a
halált.
Mert tudd meg,
hogy távol a jövőben
halál és élet a
mindenséggel eggyé válik.
Az egyik a másik
egyensúlya által tökéletes;
a mindenség
egyesültségében egyik sem létezik.
E ciklus emberében
az életerő megfékezhetetlen,
de a növekvő élet
a mindenséggel egyesül.
Itt én nyilvánítom
meg a ciklusod.
De igazából már az
időd jövőjében vagyok.
Mert számomra az
idő nem létezik,
mert világomban az
idő valótlan,
mi mind
alaktalanok vagyunk.
Életünk sincs,
csupán létezésünk
tökéletesebb és
szabadabb, mint a tied.
Az ember egy tűz,
mely helyhez kötött.
De mi ciklusunkban
örökké szabadok vagyunk.
Tudd meg, hogy
mikor a fölötted nyúló ciklusokba jutsz,
az élet maga a
sötétbe hull.
És csak a lélek
lényege marad hátra.”
Aztán a Nyolcas
ura szólított engem:
„Mindaz mit tudsz,
csekély az egészhez képest.
De ez az egész még
nem érintett téged.
A távoli űrben,
ahol a fény a legfelsőbb szinten uralkodik
ott értem a
fénybe.
Alakot öltöttem,
de nem úgy, mint te.
Fény test volt
alaktalan formám.
Nem vagyok élő és
nem vagyok holt.
Minden létezőt
ismerek.
Keresd az utat a
sorompókon túl.
Menj az úton, mely
a fényhez visz.”
Ismét szólt a
Kilenc:
„Találd meg az
utat. Nem lehetetlen a tudat felnövése.
Mert amikor a
kettő eggyé vált, és
az egy a
mindenséggé,
tudd, hogy a
sorompók megnyíltak,
és te az úttól
megszabadulsz.
Nőj a testből a
testetlenbe,
és az úttól
megszabadulsz.”
Időtlen időkön át
figyeltem, megismerve a mindenséghez vezető utat.
Most gondolatomat
minden dologhoz emelem.
Figyelj és halld,
ha hívásom felcsendül:
„Mindent átható
fény,
mely egy
mindennel,
áradj hozzám
minden irányból.
Jöjj, hogy
megszabadíts.
Tégy engem eggyé a
mindenség lelkével,
mely az éjszaka
feketéjén keresztül sugároz.
Hadd legyek szabad
a téridőtől
és az éjszaka
fátylától.
Én, a fény
gyermeke parancsolom:
tégy a sötétségtől
szabaddá.”
Alaktalan vagyok a
fény-lélek számára,
de fénysugárzó
alaktalanság az enyém.
Tudom, hogy a
sötétség kötőereje
a fény láttán
eloszlik.
Most átadom e
bölcsességet.
Légy szabad.
Élj a fényben és a
csillogásban.
Ne fordítsd el
fejed a fénytől.
Lelked a fény
birodalmában honol,
mert te is a fény
gyermeke vagy.
Fordítsd
gondolatod a külvilág helyett belülre.
Találd meg ott
fénylő lelkedet.
Tudd meg, hogy te
vagy a mester
és belülről minden
feltárulkozik.
Nőj fel a fény
birodalmába.
Tartsd
gondolataidat a fényben.
Tudd meg, hogy a
kozmosszal egy vagy.
Egy tűz, mely a
fénynek gyermeke.
És most halld
figyelmeztetésem:
Ne engedd
gondolataidat máshová fordulni.
Tudd meg, hogy a
fényesség testeden keresztül árad szét.
Ne fordulj a
fekete testvérektől érkező sötét fényesség felé,
hanem tartsd
szemed nyitva
és lelked legyen a
fénnyel mindig egybehangolva.
Fogadd meg e
bölcsességet és vigyázd.
Hallgasd szavam és
engedelmeskedj.
Kövesd a fénybe
vezető utat,
és az úttal egy
leszel.
IDŐFIZIKA A
SMARAGDTÁBLÁKON
A Mandala-Véda Kiadó 2001-ben adta ki az igazság
látnokai sorozatában Dr. M. Doreal: Az Atlantiszi Thoth
smaragdtáblái című könyvét, 2490
Ft-ért. Az álnevet használó szerző a
Fehér Templom Testvériségének vezetője volt
és állítása szerint a Nagy Fehér
Páholy utasítására jutott hozzá a
smaragdtáblákhoz, amik tartalmát lemásolta
és lefordította, majd az ezredforduló
közeledtével nyilvánosságra hozta.
Tizenkét aranykeretes,
smaragdzöld
tábláról van szó, amiket eredetileg egy
Thoth nevű beavatott pap vitt magával egy űrhajó
fedélzetén Atlantiszról, annak
elsüllyedése előtt Egyiptomba (kb. 13000 évvel
ezelőtt). Ott őrizték őket a Nagy Piramisban, míg Kr. e.
1300 évvel a papok elvitték őket
(vitorláshajón?) Közép-Amerikába, a
mayákhoz, valláspolitikai okokból. Amikor
megérkeztek a spanyolok, a Yucatán félszigeten, a
Napistennek emelt egyik templom oltára alá dugták
el a táblákat előlük, ahol Doreal a piramis
papságának utasítására rájuk
talált és 1925-ben visszavitte őket Egyiptomba.
Állítólag most is ott találhatók,
elrejtve a Nagy Piramisban.
A könyv a tizenkét tábla szövegeit tizenöt
fejezetre bontva ismerteti, Doreal kommentárjaival
kiegészítve. Mivel rendelkezem a szövegek
megértéséhez szükséges
beavatásokkal és szakrális szaktudással,
nyomban láttam, hogy Doreal csak egyes részletekbe volt
úgy-ahogy (értsd: jól-rosszul) beavatott.
Sajnálatos, hogy egyrészt rosszul fordította
angolra az ősnyelv (atlantiszi hun-magyar) szavait,
másrészt elképesztő bugyutaságokat írt a kommentárjaiban,
amitől igazi misztikus hablatynak tűnik az egész, nem fontos
tankönyvnek és beszámolónak a teremtés
működéséről. Továbbá a
fordító (Hevesi Mihály) és a lektor (Bakos
Attila) sem volt beavatott a témában, mert rosszul
fordították vissza magyarra a szöveget. De ez van,
egyelőre ezzel kell beérnünk. Ugyanígy járt
egyébként az összes többi ősi szentirat is
(Upanisadok, Dzyan könyve, Zohar), amikben a
teremtésfilozófiával kapcsolatos isteni
tudás maradt fenn az utókorra.
A helyzet javítása érdekében a
smaragdtáblák
szövegét gépre vittem
és készítettem hozzá egy időfizikai
és teremtésfilozófiai szakkommentárt (dőlt
betűkkel), valamint – legjobb tudásom szerint –
újraírtam a szöveget, próbálva
rekonstruálni az eredeti változatát. De nem
nyelvészetileg, hanem az értelme szerint, mert
esetünkben a tanítás által hordozott
információ a lényeges, nem a régies nyelvi
megfogalmazása. A javított változat rtf
formátumban, zip-be tömörítve letölthető
innen.
http://esemenyhorizont.uw.hu
Aki a 12 smaragtábla írását megérti, és képes életévé tenni azt, bizonyosan örök élet a jutalma.
Kérésre e-mailben elküldöm, ha nincs meg az eredeti fordítás javítása.
szoktam amely lúgos és az egyik
legtisztább formája a sónak. 
